01

HATÁRTALANUL ERDÉLYBEN

Iskolánk hetedik osztályos tanulói a Határtalanul program keretében tanulmányi kiránduláson vettek részt Erdélyben. Az előkészítő foglalkozások hatására térben, időben, lélekben közelebb kerültek a határon túl élő magyarokhoz. A kirándulás során szembesültek Erdélyhez kapcsolódó történelmi múltunkkal, irodalmi, néprajzi hagyományainkkal. Egymást is jobban megismerték és más szemmel tekintettek az országhatárra, az országhatáron túl élő magyarokra. A Déván megismert fiatalokhoz közel kerültek, így személyes élményeiken keresztül élték át nemcsak a határon túli lét nehézségét, hanem az árvaság, a szegénység fogalmát is.

01 Utunk első állomása Nagyvárad volt. Sétáltunk a Petőfi parkban, majd ellátogattunk a székesegyházba. Megtekintettük a Kincstárat is, benne Szent László királyunk hermáját és koponyacsontjának egy darabját. A székesegyház előtt áll a váradi püspökség alapítójának, Szent László királyunknak lovas szobra, melyen koszorút helyeztünk el. Emlékeztünk a váradi kapitányokból lett erdélyi fejedelmekre, és leróttuk kegyeletünket Bethlen Gábor szobránál. Utunk a történelmi Erdélybe vezetett, a Királyhágón át

Délután érkeztünk a „kincses Kolozsvárra” egy városnézésre. Láttuk a Mihály templomot, Mátyás király szobrát és szülőházát, Bocskai István szülőházát, a Babes-Bolyai Tudományegyetemet és a Farkas utcai templomot. Este értünk a gyönyörű Torockóra. A második napon fedeztük fel a falut, ahol kétszer kel fel a nap. Megnéztük a csodálatosan berendezett, helyi emlékeket kiállító Néprajzi Múzeum látnivalóit, majd tettünk egy sétát az Europa Nostra díjas faluban. A fő téren áll a fallal körülvett unitárius templom, amelyben csodaszép színes torockói szőtteseket láthatunk. Meglátogattuk a dévai Szent Ferenc Alapítvány otthonát is, ahol készséggel fogadták a csoportunkat.

02Délután nagy kirándulást tettünk az égig érő sziklafalak közt tekergő Tordai-hasadékban. A Hesdát-patak szurdokvölgye Erdély egyik legelképesztőbb természeti látványossága. Kiialakulását szokás geológiai okokkal és a Hesdát-patak „aknamunkájával” magyarázni, de hát mindenki tudja, hogy valójában Szent László király, amikor menekült a kunok elől, addig fohászkodott segítségért a Jóistenhez, amíg megnyílt mögötte a föld és elnyelte mind a pogányokat. A túra után Nagyenyedre érkeztünk, ahol megtekintettük a csodálatos vártemplomot és megkoszorúztuk az 1849-es áldozatok emlékművét. A vártemplom mellett áll a csaknem 400 éves múlttal rendelkező Bethlen Gábor Kollégium, amelynek padjaiban számos erdélyi magyar írónk, költőnk és jeles történelmi személyiségünk gyarapította tudását. 03Majd Gyulafehérvárra érkeztünk, az Erdélyi Fejedelemség hajdani fővárosába. Az 1009-ben alapított püspökség központjában megnéztük a fejedelmi palota épületét, a püspöki palotát és a csendes főhajtásra késztető, 13. században épült, egykori püspöki, ma érseki székesegyházat, melyben a Hunyadiak síremlékei, Márton Áron püspök sírja, Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai láthatók, altemplomában pedig az erdélyi történelem nagyjai nyugszanak, akikkel diák-kiselőadások formájában ismerkedtünk.

Este érkeztünk Dévára, ahol elfoglaltuk a szállásunkat. A harmadik nap délelőttjén tátogatást tettünk Böjte Csaba atya otthonában, a Szent Ferenc Alapítványnál, Déván. Megnéztük a kollégiumot és megismerkedünk a helyi diákokkal, az otthon lakóinak és nevelőik életével. Átadtuk adományainkat. Focimeccset vívott a három osztály csapata, majd közösen ebédeltünk. Délután felmentünk magos Déva várába, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra és környékére. A várat és korábban a mellette álló kastélyt, a Magna Curiát Báthori Gábor fejedelem az akkor még hűséges támogatójának, Bethlen Gábornak és feleségének, Károlyi Zsuzsannának adományozta. 1612 őszén azonban Bethlen Gábor a törökökhöz volt kénytelen menekülni a fejedelem elől. Bethlen Gábor a következő évben fejedelem lett és 1614-ben a várat feleségének adományozta.

04 A várból leérve újra buszra szálltunk és Vajdahunyad várába látogattunk. Luxemburgi Zsigmond Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János nevelőapjának adományozta a birtokot. A várat előbb Szilágyi Erzsébet reneszánsz, majd Bethlen Gábor barokk stílusban alakíttatta át, aki külső védművekkel is megerősíttette. Az 1870-es években Steindl Imre és Schulek Frigyes tervei alapján restaurálták. A várkastély ma Erdély legszebb, legromantikusabb várkastélya, Mikszáth Kálmán a várak királyának is nevezte. Sétáltunk egyet a Dédácsi Botanikus Kertben is, amelyet Erdély legszebb arborétumának tartják. A 18. században a Gyulay család birtokában álló területet Gyulay Ferenc kezdte el parkosítani. Ma 250 európai, ázsiai és észak-amerikai fa- és cserjefaj található meg benne.

05Majd Gyulafehérvárra érkeztünk, az Erdélyi Fejedelemség hajdani fővárosába. Az 1009-ben alapított püspökség központjában megnéztük a fejedelmi palota épületét, a püspöki palotát és a csendes főhajtásra késztető, 13. században épült, egykori püspöki, ma érseki székesegyházat, melyben a Hunyadiak síremlékei, Márton Áron püspök sírja, Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai láthatók, altemplomában pedig az erdélyi történelem nagyjai nyugszanak, akikkel diák-kiselőadások formájában ismerkedtünk. Az arborétum 67 hektár alapterületen fekszik, a parkot átszelő keskeny utak, patakok, hidacskák útvesztőjében romantikus sétát tehetünk. Piskin felkeressük annak a régi, Sztrigy-folyón átívelő fahíd cölöpjeit, amelynél 1849. február 9-én történt az a híres ütközet, amely megfordította a szabadságharc menetét. Itt láthatjuk a piski csárdát, egy régi, romlott állapotú épületet, amelynek kertjében, körülötte ezerötszáz honvéd alussza örök álmát.

Utolsó nap délelőtt Marosillyére látogattunk, amely a korábbi évszázadokban a környék egyik legjelentősebb városa, az iktári Bethlen család tulajdona volt. A 16. században hatalmas kiterjedésű erődítmény állt a Maros partján, amelyből mára csak az ún. „Vörös bástya” maradt meg. Itt született Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1580-ban. Egy kisfilmet is megtekintünk az Erdély Aranykorát megteremtő fejedelemről. Utunk Máriaradnára vezetett, amely évszázadokon át, ahogy napjainkban is, a Bánság, a Maros-mente és a Szögedi Nagytáj legjelentősebb Mária búcsújáró kegyhelye, a Kárpát-medence egyik legfontosabb katolikus zarándokhelye. A templomban megtekintettük a híres Mária-kegyképet is. Hazafelé megálltunk 06 Aradon. Tettünk egy rövid sétát a belvárosban, mely során megnéztük Zala György, az aradi vértanúk emlékére állított Hungária szobrát a régi Attila (ma Megbékélés) téren. A neoreneszánsz stílusú Városházát Steindl Imre, a budapesti Országház építésze tervezte. A város érdekessége a millennium évében, 1896-ban elkészült víztorony. A 300 tonna víz befogadására alkalmas épület terveit az Ybl-iroda készítette. Mivel akkor a legmagasabb épület volt a városban, innen kémlelték a tüzet is. A torony szomszédságában áll a tűzoltóság és a 18. század közepén épült Szent Flórián kápolna.

Fáradtan, de élményekben gazdagon érkeztünk késő este Budapestre.